Mostanában egyre több szó esik róla, a legutóbbi Design Hét fő témájának is ezt választották. Utánajártunk, hogy pontosan mit jelent a kifejezés, amihez egészen a Slow Movement (“Lassú Mozgalom”) gyökeréig kellett ásnunk.
Az egész “lassú” történet 1986-ban kezdődött, amikor az olasz Carlo Petrini tiltakozásképpen a Rómában, a Spanyol lépcsőnél tervezett Mc Donalds gyorsétterem nyitás ellen Slow Food néven nemzetközi mozgalmat indított. Az elnevezés a Fast Food, vagyis a gyors – ráadásul többnyire egészségtelen és hízlaló – étkezéssel való 180 fokos szembehelyezkedésre utal. Mivel a gyors étkezés csupán egyik tünete a globalizált világ hajszolt és elidegenedett életmódjának, a Slow Food mozgalom hamar Slow Mozgalommá terebélyesedett, így az élet szinte minden területére kiterjedő szubkultúrává alakult (Slow Cities, Slow Travel, Slow Gardening, Slow Media, Slow Parenting stb.).
Íme a filozófia lényege leegyszerűsítve:
- Élj lassabban, ne terheld agyon se magadat, se gyermekedet teendőkkel és programokkal!
- Figyelj a környezetedre – ápold személyes emberi kapcsolataidat, tartsd tiszteletben és óvd a természetet!
- Keresd a közvetlen kapcsolatot: vásárolj helyben termesztett, készített árukat!
A Slow Design a Slow Movement részeként osztozik annak általános célkitűzésében, ami az egyén életminőségének javítására, a társadalom harmonikusabb működésére és a természeti környezet megóvására vagyis a fenntartható fejlődésre irányul.
A Slow Design szemlélet az alkotó céljára és a hozzáállására utal, maga az alkotás tárgya nem lényeges így tehát bármilyen design területen belül alkalmazható. Beth Meredith és Eric Storm definíciója szerint „a Slow Design egy demokratikus és holisztikus megközelítés abból a célból, hogy megfelelő megoldások szülessenek az emberek és a bolygó hosszú távú jólléte érdekében. Mindehhez a Slow Design pozitív összefüggéseket keres a rendszer elemei között, a sokszínűséget és a regionális szemléletet támogatja és értékeli a tartalmas emberi kapcsolatokat, amelyek gazdaggá teszik életünket.”
Az elmélet után jöjjön a gyakorlat! Mutatunk nektek néhány érdekes “slow” alkotást külföldi és magyar művészektől.
Az alábbi tányér a japán Satoki Kuwano tervezése, amelyet a SlowLoyd programhoz csatlakozva fejlesztett ki. A tányér agyagból készül, égetés nélkül, így az ebéd során az ételek elszínezik, nyomot hagynak rajta. Sebaj, az asztal leszedése után egyszerűen összegyúrják a tányérokat és máris készülhet a következő teríték. Ti ennétek ilyen tányérból?
„Lassú varrással“ kék farmeranyagból készült ez az amerikai zászlóra emlékeztető szőnyeg, szintén az alabamai stúdió egyik alkotója által.
Európai design: csempék Varsóból.
Hihetetlen, de ezek a lámpák gyógyszeres levelekből készültek! A bécsi Walking-Chair design stúdió ehhez hasonló alkotását a tavalyi budapesti Design Hét alkalmával mi is láthattuk.
Végül pedig két magyar példa szintén a Design Héten kiállított darabok közül.
Mónus Kata és Bozsik Tamás tároló-bútor koncepciója, kőrisfából és lenkötélből, amely tavaly megnyerte a svédországi Green Furniture Awardot.
Honfoglaló őseink viselete inspirálta Ducsai Juditot a kézi nemezeléssel készült tárolók tervezésére.
A Slow Mozgalomhoz bárki csatlakozhat, csak elhatározás kérdése. Felfedezhetjük újra értékeinket, a világ színeit, formáit, ízét, illatát – és tartalmasabb lesz az életünk.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz hozzánk a Facebookon!
